Magyar termék, magyar boltból
Többéves előkészítés után a hónap végén elkezdődik a "Magyar termék, magyar boltból" elnevezésű program a tabi kistérségben − jelentette be Mészáros István, a Magyar Leader Szövetség alelnöke.
Mészáros István, a Magyar Leader Szövetség alelnöke lapunknak elmondta:
A „Magyar termék, magyar boltból” program március hónap végén indul, a Földművelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztériummal való több mint két éves előkészítő munka után. A Leader Szövetség tapasztalatai alapján a vidéki szereplők legnagyobb problémáját a piacra jutás jelenti. Ennek megszervezése nélkül vidékfejlesztésről és a vidék fennmaradásáról nagyon nehéz beszélni. A helyi termelőkön múlik a vidéki települések, falvak – sőt az egész élelmiszergazdaságunk jövője. Ezért dolgozták ki a „Magyar termék, magyar boltból” programot, melynek lényege, hogy a Leader-mozgalom és partnereik (például a Coop üzletlánc, a Települések Országos Szövetsége) közreműködésével megszervezzék a helyi termelők a saját piacunkat, mindeközben motiválják a termelőket a piacuk fenntartására és fejlesztésére.
Termelői oldalon a termelői közösségek kialakítása nagyon fontos, hiszen itt nagy mennyiségekről van szó. Kereskedői oldalon a program célja, hogy a településeken működő kiskereskedelmi boltokat együttműködésre bírják. A Coop-hálózat körülbelül 3000 boltja 1650 települést fed le. A Coop-boltokon kívül a helyi hagyományos piacokat, kisboltokat, kisvendéglőket célozzák meg a termelők helyi áruival. Franchise-jellegű értékesítési rendszerben gondolkoznak, alapvetően a szövetkezeti formát preferálják. A közösségi összefogás Mészáros István szerint elengedhetetlen.
„A vidék sorskérdéséről van szó. Az élelmiszergazdaság 60 százaléka és az élelmiszerkereskedelem 75-80 százaléka külföldi érdekeltségű kézben van, s ez a függőségi helyzet már veszélyezteti a vidék önfenntartó képességét” – mondja az alelnök. Vidéken 700 000 vállalkozót érint a program, hiszen ennyi regisztrált vállalkozó van (az őstermelőktől a mikor-, kis- és középvállalkozásokig). Népességszámot tekintve 1 200 000 ember az, aki mezőgazdasági tevékenységből él (főállásként vagy kiegészítő tevékenységként). A magyarországi terület 93 százaléka tartozik a vidékhez, a lakosság 47 százaléka tartozik ehhez a populációhoz.
„A munkanélküliség is magas vidéken – a vidéki termelők problémaköre egyben foglalkoztatási kérdés is. Munkahelyet kell teremtenünk, ennek legmegfelelőbb formája, hogyha termelési helyeket hozunk létre, munkalehetőséget teremtünk és foglalkoztatunk embereket. Erős azonban a versenyhelyzet, versenyképes termékeket kell előállítanunk, csak így tudunk a piacon eredményesen szerepelni, így a program keretein belül képzéseket is szervezünk” – mondja Mészáros István.
Boros Péter, a Co-op Hungary Zrt. kereskedelmi igazgatója:
A Coop hálózat alulról építkező szervezeti működése és a kisbolt-hálózat lehetővé teszi, hogy a Coop közel legyen a vevőhöz, megismerje a szükségleteit, és megfeleljen a fogyasztói igényeknek. Az üzletlánc küldetéseként megfogalmazott elkötelezettsége a minőségi magyar termékekért és termelőkért, a „régió kincseinek” felkarolása, az aktív, tradicionális társadalmi szerepvállalás teszi lehetővé, hogy mint felelős magyar üzletlánc hitelesen képviselje és a gyakorlatban is alkalmazza a „szövetkezés, együttműködés, közösség” gondolatokat.
Mindemellett számos kis, hazai élelmiszer-gyártónak nincs elképzelése arról, hogy beszállítóként milyen iparági feltételeknek kell megfelelnie, illetve milyen szigorú minőségi követelményeknek kell eleget tennie, amíg terméke a vásárlók kosaráig jut.
A Coop, mint felelős üzletlánc felkarolja ezeket a gyártókat, és lehetősége szerint konzultációk keretében szakmai ismereteket, tanácsokat ad a felzárkózásuk segítése érekében.
Dr. Totth Gedeon, AMC tanácsadó, intézetvezető főiskolai tanár:
Nagyon izgalmas, ugyanakkor egyáltalán nem könnyű fába vágta fejszéjét a Magyar Leader Szövetség, amikor elindította ezt a programját. A két deklarált cél, a szemléletváltozás elősegítése és az összefogásra való rábírás, olyan célok, amelyek elengedhetetlenek a piaci sikerekhez. A hazai agráriumnak, ezen belül elsősorban a kis- és középvállalkozások, kis és közepes gazdaságok versenyképességének a hiánya, gyengesége jórészt az alacsony együttműködési hajlandóság hiányára, és a nem piac konform szemléletre vezethető vissza.
Az összefogás nagyobb és magasabb értékű termékkínálatot eredményez, ez növeli az érintettek alkupozícióját és megteremti a feltételeit a hatékonyabb marketing-tevékenységnek. A másik oldalról az együttműködés tanulási lehetőséget jelent a termelők, együttműködők számára, amely a piaci orientáció javulását eredményezheti. A gazdasági válság erősítette Európában a fogyasztói etnocentrizmust, a hazai termékek iránti preferencia erősödését és ennek a tendenciának bizonyos jelei nálunk is megfigyelhetők. A kezdeményezés és az említett trend kölcsönösen erősíthetik egymást. A kezdeményezés hasznos, valamennyi résztvevő tanulhat belőle: egyrészről együttműködést, másrészről piachoz való alkalmazkodást, és ez mindenképpen a versenyképesség erősödését eredményezi.
(
MaiPiac képek
MaiPiac TV
Get the Flash Player to see this player.
A hónap kérdése
Ön szerint a szabad pálinkafőzés...








Hozzászólások