A hét híre:

A reálkereset 2009. január–decemberben – a fogyasztóiár-index 4,2 százalékos növekedése mellett – 2,4 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2009-ben 0,5%-kal, a nettó átlagkeresetek 1,7%-kal haladták meg az egy évvel korábbit.

A reálkereset (a fogyasztóiár-index 4,2%-os növekedése mellett) 2,4%-kal maradt el az előző évitől. A versenyszférában 0,2%-kal emelkedett; a költségvetési szférában (döntően a 13-ik havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt) 8,3%-kal csökkent a reálkereset az előző évihez viszonyítva. Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január–decemberben átlagosan 2 millió 661 ezer volt.

2009. január–decemberben a költségvetési szférában 748 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 822 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 3,7%-os csökkenését jelentette. A költségvetési szférában döntően a közfoglalkoztatás bővülése miatt 3,6%-kal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,6%-kal kisebb létszámot foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 6,7%-os létszámcsökkenés következett be.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 199 800 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 200 200 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 201 600 forintot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 0,5%-kal haladták meg az előző évit. Ezen belül a versenyszférában 4,3%-kal növekedtek az átlagkeresetek, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 7,9%-kal maradtak el az előző évitől. A versenyszféra átlagát meghaladó mértékben emelkedtek a keresetek az energiaipar (7,3%), a szállítás, raktározás (5,4%), valamint az ingatlanügyletek (4,7%) nemzetgazdasági ágakban.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset éves szinten átlagosan 3,4%-kal nőtt, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,0%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye az előző évitől 0,3%-kal maradt el. A versenyszféra kereset alakulásában az is szerepet játszott, hogy – a fizikaiakat jellemzőnél kisebb létszámleépítés eredményeként – a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya megnőtt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 124 100 Ft; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 91 800 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 157 700 Ft) volt. 2009. júliustól a havi nettó átlagkeresetek növekedési üteme az adójogszabályok változása miatt meghaladta a bruttó átlagkereset növekedését. A nettó kereset így átlagosan 1,7%-kal volt magasabb az előző évinél. A versenyszférában 4,4%-os növekedés, a költségvetési szervezeteknél pedig 4,5%-os csökkenés jelentkezett, mely utóbbi a közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyva 3,0%-os csökkenésnek felelt meg.

A 212 700 Ft-os nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,0%-kal nőtt az előző év január–decemberhez képest. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1%-nak felelt meg.

Szerző: KSH

(vg.hu)

Szakértők véleménye:

Steigervald Krisztián, GfK Hungária Piackutató Intézet, szektormenedzser:

A statisztikai hivatal kimutatásában jól nyomon lehet követni a fizetésekben bekövetkező változásokat. Már ebből is következtethet az olvasó a piacon elkölthető jövedelmek szűkülésére, de a hír nem szól azokról a drasztikus változásokról, ami érte a lakosság jelentős részét az euro- illetve a svájci frank alapú hitelek forintba átszámolt növekedése miatt. Így a hírből kalkulálható 5-6%-os lehetséges forgalomcsökkentést megnöveli még az az "elveszett" fogyasztói pénz-többlet, amit hónapról hónapra pluszban be kellett fizetnie a potenciális vásárlónak a hitelintézetbe. Ehhez még sajnos hozzájárul a munkanélküliségi ráta növekedése is, és egy-két egyéb, negatív tényező. Ha ezeket az összegeket összeadjuk, "szépen" megkapható a tavalyi évre GfK-szinten becsült 10-12%-os értékbeni FMCG-csökkenés.

Buday Pálné, Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, alelnök:

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete minden évben felméri a bérek és a természetbeni juttatások alakulását a vállalatoknál.

A 2009. évi bérezésre ható külső körülmények majd’ minden elemükben kedvezőtlen helyzetet eredményeztek.

1. A lakossági jövedelmekre minden oldalról ható válság-következmények: az elbocsátások, az állami bér-, illetve jövedelem visszafogás, a hitelhez jutás nehezedése erőteljes fogyasztás-csökkenéssel és a kereskedelmi forgalom visszaesésével járt.

2. Mivel a kereskedelmi forgalom alakulása szinte teljesen tervezhetetlenné vált, a munkáltatók erre hivatkozva minden eszközzel halasztani próbálták a bérek emelését, és az erről folyó tárgyalások megkezdését is.

2009-ben az OÉT-ben a bruttó éves átlagkereset növekedési ajánlásra kialkudott 3-5 %-os mérték megvalósulása kb. 2-4 %-os nettó béremelkedést jelentett, ami mindenképpen reálbércsökkenést eredményezett.

A 2010. január 1-jétől életbe lépő adó- és tb-törvény módosítások bevezetésével olyan intézkedések léptek életbe, amelyek a vállalkozások költségeit kedvezően befolyásolják, ám a munkavállalók jövedelmi viszonyait hátrányosan érintik. Ezek a szabályok elsősorban az alacsony munkajövedelemmel rendelkező munkavállalókat hozzák méltatlan helyzetbe, ugyanakkor a magasabb jövedelmi sávokba tartozók keresetére növekvő hatást gyakorolnak.

Sajnálatos módon az OÉT megállapodás sem teremtett a vártnál kedvezőbb feltételeket a munkavállalók számára.

A minimálbér (73 500 Ft) 2,8 %-os emelése a kereskedelmi ágazatban a munkavállalóknak legfeljebb a 4 %-át érinti. A garantált szakmai bérminimum 2000 forintos emelése mintegy 100 ezer főt érint, amely az említett kör 30-35 %-a. Számukra ez az emelés nem jelent többet havi nettó 1200 forintnál.

A számoknál még rosszabb az az üzenet, amelyet a megállapodás 2. pontja tartalmaz. Ez a pont „engedélyezi” a vállalkozásoknak, hogy csak akkor emeljenek bért, ha azt a piaci helyzetük, bevételi és kiadási szerkezetük, valamint a teljesítmények megalapozzák. Mivel a lakossági jövedelmeket nagymértékben befolyásolják a gazdasági válság következményei, ez jelentős fogyasztáskiesést, forgalom visszaesést eredményez a vállalatoknak. Tehát a „gumiszabályt” alkalmazva nem is fognak bért emelni. Ez egyfajta hivatkozási alapot jelent a munkáltatók számára a béremelések elmaradásához. Ismerve a vállalatok költségminimalizálásra irányuló törekvéseit, a kötelezőre való „ráálláson” kívül újabb béremelésben nem részesítik a munkavállalókat. A kötelező emeléssel nem érintett körök esetében egyértelműen az várható, hogy a bérezésre vonatkozó döntéseket elhalasztják a munkaadók.

Ebben az évben a béremelési tárgyalások elváltak a természetbeni juttatásokról szóló egyeztetésektől. A legtöbb cégnél már a múlt évben döntés született a 2010. évi béren kívüli juttatásokról, azonban még mindig vannak olyan munkahelyek, ahol halogatják a döntés meghozatalát. Az adómentes juttatások éveken keresztül bérkiegészítőként szolgáltak, így eltörlésük egyértelműen negatív hangulatot eredményezhet, különösen az alacsony keresetűek körében.

1. Általánosságban elmondható, hogy a cégek 80 %-a megtartja a béren kívüli juttatásokat, és sok helyen az adóterhet is átvállalják a munkáltatók. A 2010-ben is megtartott juttatások közül első helyen a melegétkezési-utalvány szerepel. A hidegétkezési jegyeket a magas adóteher miatt egyáltalán nem tartják meg a cégek, ahol eddig hideget adtak, ott szinte majdnem mindenhol átváltják melegre ugyanolyan értékben. Ritka kivétellel még a 25 %-os adóterhet is felvállalják. Második, harmadik helyen az egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulás szerepel. Megmaradt juttatásként a helyi utazási bérlet, viszont az iskolakezdési támogatást és az üdülési csekket már nem mindenhol adják a dolgozóknak.

2. Azok a cégek, amelyek cafeteria rendszer keretében adták dolgozóiknak a természetbeni juttatásokat, a hidegétkezési és a kultúra-utalvány kivételével meghagyták a rendszer kedvezményes adózású elemeit. Többségük azonban a tavalyi szinten tartotta a bruttó összeget, ami azt jelenti, hogy az adóterhek bevezetése miatt a dolgozóknak jelentősen csökkennek a juttatásai. Nagyon kevés az olyan cég, aki az erre fordított bruttó keretet megnövelve bevállalta az adóterhet.

3. A bértárgyalásokat illetően szinte még csak most kezdenek el gondolkodni a cégek, hogy egyáltalán emeljenek-e. Az tisztán látszik, hogy a „kötelezőkre” való ráállást mindenütt megadják. Az ágazatban az állomány több mint fele, mintegy 250 ezer dolgozó kapja a szakmai bérminimumot, így ennek emelése jelentős költséget eredményez a munkáltatóknak.

A bértárgyalások az idei évben komoly feszültségeket tartogatnak. Miután 2009-ben sok helyen elmaradt a béremelés, idén a cégek többsége csak az inflációnál kisebb mértékű emelést ajánlott a kisebb keresetűeknek is (2-3 %), ráadásul egy részük a szuperbruttósítás miatt a magasabb adósávba kerül át. Havi 160 ezer forint fölött nem is emelnének, mert azt az szja változás okozta bérnövekedés úgyis megoldja.

Tavalyi becslésünk szerint körülbelül 20 ezerrel csökkent az ágazatban foglalkoztatottak létszáma. A dolgozó kevesebb, a munka maradt, vagy még több lett. Ez többletfeladatokat ró a dolgozókra, ám ezt a munkaadók nem hajlandók elismerni.

4. A takarékszövetkezeteknél mind a természetbeni juttatások megőrzése, mind a béremelés tekintetében jobb a helyzet. Megmarad a melegétkezési-utalvány – sőt néhol még a felső határt (18 ezer forint) is megkapják a dolgozók –, az egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulás. A felmérés eddigi adatai alapján van olyan takarékszövetkezet, ahol megtartották az üdülési csekket is az éves minimálbér 10 %-át kitevő összegben cafeteria elemként.

Ez a szektor béremelésben sem marad el ebben az évben. Egyes helyeken a tavalyi eredménytől teszik függővé a béremelés mértékét, de van olyan munkáltató, ahol az emelés 5 %. 

Hozzászólások

Név *
Email
Code   

Küldés